Folytatás innen
Eltartott egy darabig, míg a többiek leértek. Igazából ketten lejöttek a fogaskerekűvel, ketten pedig visszafelé is gyalog jöttek. Nem akartunk tovább várakozni, úgyhogy hárman felültünk a vonatra, és bementünk Luzernbe, mivel maga a kirándulás Alpnachstad-ból indult (maga a hely: Pilatus).
Luzern szintén egy szép város, ugyanúgy van tó, meg folyó, mint Zürichben.
Valamilyen fesztiválnak nevezett rendezvény volt a Luzern Művészeti Múzeumban, csupa kiöltözött ember, mi meg bementünk közéjük, túrázós cuccban. A gondolatmenet az volt, hogy rengeteg ennivalót osztogattak, hátha kapunk belőle mi is. Sajnos kellett valami kék papír, amit beválthattál, úgyhogy a tervünk kudarcba fulladt, de jól néztünk ki az ünneplősök között hátizsákkal meg sportcipővel. :)
Elindultunk inkább a folyó mentén, keresni valami helyet, ahol le tudunk ülni, bevárhatjuk a többieket, és velük majd enni is tudunk valamit. Közben megcsodáltuk Luzern szépségeit.
A jezsuita templom, a XVII. századból
A Kapellbrücke, egy fából készült híd, ez Luzern jelképe is. 1365-ben épült, a közepén álló torony a régen víztoronyként, őrtoronyként is funkcionált, majd 1993-ban a híd leégett és 1-2 év alatt újra helyreállították.
Belvárosi utcakép.
Az idő elég hamar eltelt, közben megérkeztek a többiek is, és egy olasz pizza után hazafelé vettük az irányt.
Azt hiszem senkit nem kellett nagyon ringatni, hogy elaludjon, eredményes, de fárasztó nap volt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.