Régen volt már hosszabb, állapotjelentő poszt. Megvannak az okai, mostanában feje tetejére állt minden, és még semmi sem zárult le, úgyhogy végleges állapotokról nem tudok beszámolni.
A legnagyobb feladat most a lakáskeresés. Folyamatosan bújom a hirdetéseket, ami szimpatikus azt meg megnézem. Ami bosszantó, amikor feltesznek egy hirdetést, 1 darab fényképpel, aztán döntsd el, hogy tetszik-e vagy nem. Vagy bumlizz ki, megnézni és rájössz, hogy messze nem olyan, mint amit elképzeltél. Ennél már csak az a jobb, hogy fénykép sincs. Vagy olyanok a képek, hogy legszívesebben ki se mennél, mert nincs összepakolva, rumli van. Vagy az ellentét, a képek szépek, csak éppen nem a valóságot tükrözi. Olyan is van, hogy kapsz egy telefonszámot, hogy megbeszéld, hogy mikor tudod megnézni a lakást, csak éppen nem veszik fel a telefont, napokig hajkurászod, majd a végén olyan időpontot mond a delikvens, ami neked teljes mértékben alkalmatlan.
Szóval baromi nehéz lakást találni. Ha meg találsz egy megfelelőt, az arcodba tolnak egy akkora kauciót, amitől rosszul leszel.
Emellett intézni kell a céghez való belépést, az sem egy lépés, kiderült, hogy akkor is jogosult vagy családtámogatásra, ha a család nem lakik itt veled. Ennek a papírmunkája aztán tényleg kiborító, még a magyar bürokráciához szokott lelkemnek is. Ilyen dokumentum, olyan dokumentum, ezt Svájcban kell kitölteni, azt meg Magyarországon, ennek a felét itt, a másikat ott. Plusz csatolj ilyen másolatot, olyan másolatot, agyrém.
Megérkezik a tél, a hideg már itt van, hó még csak a magasabban fekvő területeken. Pedig már a tavasznak kéne készülődnie.
A szálláson lassan elfogy a régi banda, jövő héttől már csak ketten maradunk. Az újak meg egyre furábbak. Van olyan fószer, aki mindenhová szelleműző bizbaszokat rak (ágak, levelek, különféle szemétből készült installációk), egy másikat még nem láttam józanul, érdekes. Úgy látszik a spamszűrő nem működik.
Legalább a munkahelyen értelmes emberkékkel vagyok összezárva. Mindenki ott segít, ahol tud, ami jólesik az idegenből jött magamfajtának.
Az élet jó és kalandos. Jee.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.